Személyiségfejlesztés, avagy hogyan teremts?

Ha egyszer rákap az ember az ízére, és megtapasztalja, hogy még mennyi tanulnivalója van, akkor abba sem akarja hagyni a személyiségfejlesztést. Egyre többet és többet akar tudni az ember mozgatórugóiról, gondolatvilágáról, mélyebben érteni akarja a személyiségfejlesztés összefüggéseit. Azt is felismeri, hogy amikor szeretné ismerni a miérteket a jelen történéseivel kapcsolatban – legyen az egészségügyi, anyagi, kapcsolati probléma – akkor érdemes a mélyésgekig leásnunk.

Hogy milyen a személyiségfejlesztés útja? Szinte elmagyarázni is lehetetlen, mert minden egyénnek más a bejárandó útja – ahogy nincs két egyforma alma, és még az ikrek sem egyformák, csupán hasonlóak lehetnek.

Jómagam is szeretném jobban megérteni az embereket, a cselekedeteiket, a kimondatlan sorok között szeretnék olvasni… Ezért gyakran válogatok és variálom össze a különböző módszereket, elméleteket, gyakorlati tudásokat: coaching eszköztár, pozitív pszichológia, természetgyógyászat, schüssler terépia, kineziológia, rendszerállítás, erőszakmetes kommunikáció – ezeket fűszerezem némi intuícióval és tapasztalattal. 

De nézzük meg ezt egy konkrét példán keresztül. Van egy álmom, célom: egy trópusi virágot szeretnék elültetni, és azt szeretném, hogy jól fejlődjön, szépen virágozzon.

Elültetted, meglocsoltad, sőt elláttad vitaminokkal is, hogy segítsd a fejlődését. A legnehezebb az, amikor még nem látjuk az első csírákat, a hajtásokat.
Ilyenkor türelmetlenek vagyunk, félünk és aggódunk, hogy vajon jól csináltunk-e mindent, mert tudjuk, hogy kényes egy kis növénnyel van dolgunk. Nem tűr meg maga körül gáncsoskodó más gyökereket. Ezek azok akik igyekeznek visszahúzni téged, a rosszakaróid, akik saját negatív hitüket akarják rád erőltetni.

Telnek a napok, rátekintesz, és csírázik! Milyen örömteli, hiszen annyit dolgoztál érte. Gondoskodsz tovább róla, rendszeresen ápolod. Ez vagy Te. Nem hagyod abba a tanulást, olvasol, eljársz kapcsolatokat építeni, melyek előre visznek. Edzed testedet, lelkedet, gondoskodsz kintről és bentről. Éppen úgy, ahogy a növényke. És lásd milyen hálás a növény: a folyamatos fejlődésben új hajtásai nőnek. Ezek az új hajtások nálad megjelenhetnek akár egy új megszerzett képesség, kompetencia képében.

Egy nap valami érdekesre figyelsz fel, olyan, mintha új kisnövény kezdeményezést látnál. Nos ezek lesznek a gyermekei a növénynek, neked pedig a követőid, tanítványaid, partnereid, erőforrásaid, pénz stb…

Annyira meg örülsz, hogy a kezdeti célod – egy különleges virág – túlteljesítetted, hogy mégnagyobb lendületet kapsz, és mindegyikről gondoskodsz. Újakat teremtettél. A lendület a belső motivációs faktorod, az inspirátorod.

Már láttad, hogy mit érsz el azzal, ha folyamatosan, rendszerességgel gondoskodsz. Éppen olyan ez, mint amikor megerősítéseket, meditációt, vagy éppen imát mondasz, mert a gondolataidat mantrázod.

Van aki beéri ezzel a virág halmazzal, és az úgy is jó.

Van aki szeretne még különböző növényket, kiváncsiságból vagy éppen mert megízlelte ezt a folymatot, és jó érzéssel töltötte el.
Mindkettő jó, hiszen a rendszeres gondoskodás a fejlődést táplálja – ez a fontos, a többi nem számít.

De megkérdezi a többi gazt és növénykéket, mit szólnak hozzá, hogyha ültetne még a kertbe valamit?  Ugye nem?

Tudja, hogy semmi ártalmasat nem tesz senkivel, semmivel és csak a jót szolgálja, mert hasznos növényt ültet, ami teremt újabb kicsinyeket. Ez jó példa lehet a többi virágnak, növénynek.

Megfigyeltétek, hogy a virágos kertekbe általában vagy minden virágzik, vagy semmi sem? Persze nem mindig egy időben.

További cikkek ebben a témában