Vezetői kommunikáció – hogyan szólj jól?
Mi is a kommunikáció?
A kommunikáció alapvető szociális/társadalmi jelenség. Ez az első képesség amit elsajátítunk gyerekkorunk során. Viszont a felnőtté válás során a kommunikációnk – bizonyos értelemben – sajnos romlik: nem találjuk a megfelelő szavakat, félünk az érzéseinket szavakba önteni, mert attól tartunk, hogy esetleg vitát generálunk vele. Például amikor iskolába jártunk megszidtak, leégetett egy tanár vagy egy diák mások előtt – és ez olyan mélyen beleivódott az emlékeinkbe, hogy a nyoma/sebe/hege felnőttkorra is ott maradt. Ezért alakul ki az Ő-zés, a nyögés, vagy netán izzad a tenyered, amikor publikum előtt kell beszélned.
Pedig az emberek kapcsolatok és viszonyok a kommunikáció révén realizálódnak, melynek tartalma az információ cseréje.
A kommunikációs folyamat közlésből és befogadásból tevődik össze, melynek fontos eleme a visszacsatolás (feed back). A közlő személy az interakciók során visszajelzést kap a befogadó személytől különböző reakciók formájában, mint például bólintás, mosolygás. Ez a visszajelzés alakítja, formálja a további kommunikációt: előreviheti, de akár hátráltathatja is. Ebben mutatkozik meg a tömegkommunikáció hátránya is, hogy nincs lehetőség a visszacsatolásra.
Mitől más a vezetői kommunikáció?
Vezető alatt nem csupán cégvezetőkre gondolok, hanem minden egyénre, aki képes önmaga életét vezetni, irányítani illetve terelni pozitív irányba. Lehet nézőpontom szerint kozmetikustól kezdve a pedagóguson át cégtulajdonosig szinte bárki vezető , ha rendelkezik a kommunikáció képességeivel, eszköztárával és a gyakorlatban képes alkalmazni azt.stb..
Az átlagember kommunikációja és egy vezető kommunikációja lényegesen eltér!
A vezetői kommunikáció olyan verbális, non-verbális illetőleg metakommunikációs eszközöket használ, mint a legkedvesebb családfő, legyen az anya, vagy apa. Vagyis segít, támogat, bíztat. Teszi ezt szavakkal és azt alátámasztó, megerősítő gesztusokkal.
A vezetői kommunikáció asszertív, erőszakmentes, empatikus, gördülékeny, dinamikus, és mindkét szereplő egyaránt élvezi, a befogadó és a hallgató is.
Ha elsajátítod, és a gyakorlatban is alkalmazod az erőszakmentes kommunikációt – Dr Marshall Rosenberg módszere szerint, akkor kollégáiddal, üzleti partnereiddel, beszállítóiddal, tágabb értelemben mindenkivel akivel kapcsolatod van, vagy kapcsolatba lépsz őszinte, megértő, konfliktusmentes interakciót alakítasz ki. Az “érett” kommunikáció a lehetséges konfliktusokat békés párbeszédéé alakítja. Ezen módszer mentén kapcsolataid (családi, baráti, üzlettársi, kollegiális, alkalmazotti) elbűvölőnek tekintenek, vezérré formálódsz, akit meghallgatnak, elfogadnak, és követnek.
Rosenberg megfogalmazásában az erőszakmentes kommunikáció alappillérei
- Értő figyelem – megérteni a másik nézőpontját, érzéseit. Visszamondani neki, hogy mi jól értelmeztük-e?
- Kifejezni az érzésünket
- Szükségletünket röviden összefoglalni
- Kérésünket közvetíteni
“Fura dolog az agy. Erről a helyről ered minden, de senki nem képes behatolni a másikéba. Ezért van az, hogy kommunikálni kell. De egymás közt bonyolultabb a helyzet. Nem mindig azt mondjuk, amit akarunk, és van, amikor zavaros üzeneteket kell megértenünk. Vagy elölről kezdeni. De bármennyire nehéz, és bármilyen sok a félreértés, az a kötelességünk, hogy tisztázzuk a dolgot. Mert hiszen mi tanítjuk az embereket, hogy bánjanak velünk. Ami azt jelenti, hogy a kommunikáció felelőssége nem a többiek vállán nyugszik. Hanem a miénken.”
A férfi fán terem c. film – Sara Rattaro
Fejleszthető a vezetői kommunikáció? Hogyan és milyen eszközökkel?
Egyáltalán ki a jó vagy rossz vezető?
Számos cégtulajdonossal és vezetővel dolgoztam együtt, innen kiragadok ki vezetői esettanulmányt példaként – ami az utóbbi időben történt.
A cégtulajdonos, aki egyben a CEO is megbízott munkaerő menedzsment és üzletfejlesztési feladatokkal. Vezetőnk Nyugat Európai, középkorú, aki elmondása szerint 30+ éve már vállalkozó. Sajnálattal vettem észre, hogy a kollégák félnek tőle, nem merik megmondani neki érzéseiket, és ha hibáznak, azt is inkább véka alá rejtik. A beosztottak, alvállalkozók körültekintően kommunikálnak Vele, mert volt rá példa, hogy kiabált, aztán, mint a kisgyerek bocsánatot kért. Kiszámíthatatlan, bizalmatlan légkört teremt verbális és metakommunikációs csatornákon egyaránt.
Hogyan tud jól működni a vezetői kommunikáció?
A jó vezető tisztában van Önmaga értékeivel akár fejlesztendő területeivel. Énképe kiforrott, önismerete, önbizalma, önbecsülése harmóniában van önmagával. A vezető terelgeti, bátorítja, motiválja beosztottjait, mint anya gyermekét. Így támogatja a kollégáit a helyes önismereti úton, fejleszti az önbecsülésüket is.
Az eddigi tapasztalataim alapján arra a következtetésre jutottam, hogy vezetővé válni, vezetőként kommunikálni egy tanulási folyamat, és egyetlen egy kommunikációs tréning nem oldja meg, ha nincs mély önismeretünk, megfelelő önbecsülésünk, ha nincs sziklaszilárd énképünk.
Azt gondolom, hogy a lakosság csekély része rendelkezik a fent említettekkel. Jó magam is az úton vagyok, remélhetőleg a vége felé. Tapasztalatból tudom, hogy összehasonlíthatatlan érzés az, amikor úgy gondoljuk, hogy megtaláltuk az utat, és ha jól felkészülünk egy beszédre, akkor képesek vagyunk átadni a gondolatainkat; mint az, amikor játszi könnyedséggel, mint tenger hullámai csak úgy áramolnak a “szavak” anélkül, hogy bemagoltuk volna.
Eddig csak a sorok között céloztam rá, de most szeretném kiemelni is, hogy mint mindennek készségnek és képességnek, a hatékony vezetői kommunikációnak is a helyes önismeret az alapja. Az önismeret és a személyiségünk egyensúlya. Csakis akkor tudunk jól és mások számára vonzóan kommunikálni, ha tisztában vagyunk saját személyiségünkkel, a “rejtett értékeinkkel”. Ezért én minden munkám során ezt a területet támogatom első körben, hiszem a problémák nagy többsége ide vezethető vissza. Amíg itt nincs meg ez az egyensúly, addig az élet több területén is kisebb – nagyobb kilengések lehetnek. Persze az önismeret nem egy csoda módszer, ami napok alatt megoldja az összes problémáját az egyénnek, de rámutat a helyes útra és a megfelelő módszerekre, amivel könnyebben és gyorsabban célba ér.
Két azonos szakmai tudású ember közül messze az a sikeresebb, aki kiválóan tud kommunikálni és bánni az emberekkel.
A hatékony (vezetői) kommunikáció az emberi kapcsolatokat erősíti, hogy – a manapság a munka világára jellemző barátságtalan klímában – érvényesülni tudj.
A kommunikáció segít Neked, hogy kiépítsd azon képességeidet, melyek ma ugyanannyira fontosak, mint a szaktudás és a tapasztalat: jó kommunikáció, jó emberi kapcsolatok, vezetői készségek, meggyőzés, motiváció. Aki ezeket tudja, az megfelelően felkészült a jövő kihívásaira.
Más nézőpontból megközelítve: a jó vezetői kommunikáció segít Neked kilépni megszokott komfortzónádból, ami ambiciózus új célok eléréséhez vezet.
Nézd meg milyen módszerekkel tudok segíteni a fejlődésre, több időre vágyó vezetőknek.